Marci utálta a szeplőit. Ami azt illeti, volt is neki mit utálnia, mert hetvenhat szeplő virított az arcán. Pontosabban hetvenöt, mert egy – a hetvenhatodik – a füle cimpáján hivalkodott. Nos hát ezeket szidta-hordta folyvást Marci. Eladdig és olyannyira, hogy egy szép napon a szeplők megsértődtek.

Hoczné Hári Ildikó ajánlásával.

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Lázár Ervin először 1973-ban megjelent könyvét immár kilencedik, gyönyörűen illusztrált kiadásban veheti kézbe az olvasó.

Ahogy a szerző fogalmazott: „sehányéveseknek” írta a meséi­t, vagyis a kötetben jócskán találunk olyat, ami már a legkisebbeké is lehet, épp úgy, ahogy a felnőtteket is tiszta, szép élménnyel – a költészet élményével – ajándékozza meg.

Minden történet játék és varázslat, a képzelet játéka a valósággal, csupa meglepetés fergeteges humorral, mesék a hazudós egérről, az igazságtevő nyúlról, vagy arról: milyen az, amikor épp csak egy "hangyányi" hiányzik...

Nagy András

Az Egér az Erdei Kocsma pultján ült, egy borral telt mogyoróhéjat tartott a kezében, és a csillagokról mesélt.
A kalapját akkor már kicsit félrecsapta, úgy látszik, többször is a mogyoróhéj fenekére nézett, de a csillagokról valóban csodálatos dolgokat tudott...

Hoczné Hári Ildikó

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Ez a mese két csavargókülsejű egyénről szól. Meg mindazokról, akik szerepelnek benne. Nevezetesen Gepárd Géza alőrmesterről, Medve Medárd főőrmesterről, Vadkan Valdemárról és Szirénfalvi Szürkevarjú Szerénáról. De azért persze legfőképpen a két csavargókülsejű egyénről....

Hoczné Hári Ildikó

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Lázár Ervinnek ez a kései meséje sajátos körülmények között született: a szokásos sorrendet megfordítva itt az illusztrátor kérte meg az írót, hogy írjon számára mesét. Lázár Ervin a rá jellemző mulatságos fordulattal úgy tett eleget a kérésnek, hogy a kitűnő képzőművész, Pittmann Zsófi alakját is beleszőtte a történetbe. A két alkotó közös munkája igazi különlegességet kínál az olvasónak.

Ajánlja: Pálfi Dénes

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Lehet, hogy különösen hangzik, de ha Lázár Ervin helyét meg akarjuk határozni a magyar meseirodalomban, akkor a legegyszerűbb s mind a legpontosabb azt mondanunk, hogy A kisfiú meg az oroszlánok szerzője a műfaj egyik élő klasszikusa. Meseregényének hőse egy „nagyon öreg oroszlán”, aki Bruckner Szigfrid névre hallgat, s egy nagyon fiatal kisfiúnak, Petinek a hűséges barátja, aki valaha egy cirkuszban dolgozott, s vénségére egy nagyon fiatal kisfiút, Petit fogadott barátságába. Őt traktálja meséivel, hosszú életének különös történeteivel, amelyekről nem lehet tudni, hogy igaz mesék-e vagy csupán egy sokat látott és tapasztalt oroszlánképzelet színes tódításai. De hát Lázár Ervin írói varázsának éppen ez a lényege; az ő írásaiban a hihetetlen hihető és valóságos, a valóság pedig úgy hat, mint egy hol kacagtató, hol pedig szomorú tündérálom.

Ajánlja: Pálfi Dénes

A könyvet ide kattintva is el tudod olvasni.

Amarilla nem másutt, mint pontosan a világ végén született és él, két idősebb nővérével, Rillával és Marillával, és az édesanyjával együtt, aki nem más, mint a messze földön hírhedt, félelmetes varázserejű boszorkány, Anya-Banya. A három kisbanya elejétől kezdve komoly kiképzést kap Anya-Banyától, aki mindenre megtanítja őket, amit a„"szakmában" tudni kell: valamennyien úgy repülnek a seprűn, mint a szélvész, bárkit és bármit megrontanak vagy éppen megigéznek. Mintegy próbatétel gyanánt Anya-Banya komoly feladatot ad nekik: egy igazi szerelem beteljesülését kell megakadályozniuk szabadon választott eszközökkel. Áldozataik nem mások, mint a szépséges Tündér Tercia, és lovagja, Király Kis Miklós. Rilla és Marilla már előre dörzsölik a tenyerüket, hogy mekkora móka lesz szétválasztani a párt, de Amarilla másképp érez: a „legkisebb boszorkány" maga is szerelemre gyullad Miklós iránt, és elhatározza, hogy bármi áron, de megóvja a boldogságát...

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

A könyvben: A manógyár, A zöld lific, A soványító palacsinta, A csomag, Síros Frukk, Széllelbélelt, Zsiga föstő fest és a Szervusz, Mufurc történeteket találjátok.

Nagy András

A meséket ide kattintva is elolvashatjátok.

A Négyszögletű Kerek Erdő lakói a szomorúság elől menekültek az erdőbe. A szereplők  furcsa kinézete, mókás megnyilvánulásai igazi szórakozást nyújtanak a gyerekeknek. Szívesen ajánlom a szülőknek is újraolvasásra.

A kérdéseket írta: Bognár Csilla

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

A mesejátékot ide kattintva megnézheted.

“… ​Bab Berci nem szerette a füvek, fák, madarak némaságát. Csak a füvek, fák, madarak csendjét szerette. Megvárta, míg fölzengett a bizakodó csönd, és máris az orránál tartott: persze, e miatt a túlméretezett szörnyeteg miatt van minden, e miatt a tokmányorr miatt, e miatt az uborkaorr miatt… mit orr?! Ormány! Egy bánatos, vöröslő hegycsúcs, egy Kilimandzsáró, egy Popocatépetl, egy Mohendzsodáro, nem, a Mohendzsorádo az nem hegy, az egy romváros, mindegy, akkor is ez az ormány, ez az oka mindennek! Ahogy a nátha észreveszi, rikoltva felkiált, felkiáltván rikolt, és egyetlen rohammal boldogan benn terem, ez kell nekem, ez az én otthonom, rikogat a nátha, Bab Berci orra nekem egy kastély, egy katedrális, Bab Berci orra az én váram, ordibálja elragadtatottan, és soha többé semmilyen fortéllyal kiűzni nem lehet. Na igen. Bab Berci egy lepedőnyi kockás zsebkendőt húzott elő, és nagyot tüsszentett bele. Ettől már meg sem rezdült az erdő, megszokta már Bab Berci tüsszögését, mondhatnánk úgy is, Bab Berci tüsszögése az erdő csendjéhez tartozott.”

A kérdések írója: Nagy András

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Berzsián, a költő utálja a rosszkedvet. Már-már olyan szomorú, mint egy elázott zászló, amikor ráébred, hogy a borvizező emberiség miatt rosszkedvű. Nosza, meg is szakítja a kapcsolatot az emberekkel: leszereli a csengőjét, és biztos helyre rejti. Így csöngessen be hozzá, aki tud! Még szerencse, hogy a barátai nem hagyják cserben. Sróf mester, Violin és Zsebenci Klopédia azonban növekvő aggodalommal figyeli Berzsián különös dühkitöréseit. Ráadásul egy Áttentő Redáz nevű sötét alak is felbukkan, aki valami Didekiről meg a gonosz kutyájáról terjeszt rémhíreket.

Az ő kalandjaikról szólnak Lázár Ervin egyedi stílusú és humorú meséi.

A kérdések írója: Pálfi Dénes

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Lázár Ervin meséinek széles és minden korosztályt felölelő olvasótábora most új hősökkel ismerkedhet meg: Berzsiánnal, a költővel s barátaival: Sróf ezermesterrel, Violinnal, a fülrepesztő zenésszel meg a locska-fecske Zsebenci Klopédiával, aki mindig tud valami okosat mondani. A négyük barátságáról, összeveszéséről, kibéküléséről és a kedves Didekivel, no meg a sötét Áttentő Redázzal való találkozásáról szólnak ezek a hasonlíthatatlan Lázár Ervin-mesék, amelyeknek világát Réber László ragyogó, színes illusztrációi elevenítik meg.

A kérdések írója: Nagy András

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Téged is gyakran meglátogat a Szomorúság? Akkor irány a Négyszögletű Kerek Erdő, ott nincs hatalma! Egy napon becsönget majd hozzád Mikkamakka, és elvezet a tisztáshoz, ahol már sok különc, elvarázsolt barátja lelt új otthonra. A Bikfi-bukfenc-bukferenc meséiből kiderül, hogy mi a leghatásosabb gyógymód Szörnyeteg Lajos, a legjobb szívű behemót álmossága ellen. Ló Szerafin, a kék paripa egy futóverseny közben még önmagát is legyőzi. Vacskamati különleges virágot kap a születésnapjára, és kiderül róla, mekkora nagy, egyetemes, világméretű csaló. Végül a gonosz Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon betiltja a bukfencezést, de az erdőlakók túljárnak az eszén.

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

A Négyszögletű Kerek Erdő lakói ismét mulatságos kalandokba keverednek. Először Mikkamakka vezetésével elindulnak fát vágni, de olyan szerencsétlenül dől a fa, hogy Dömdödöm alászorul. Szerencsére épp arra jár Maminti, a kicsi zöld tündér, és segít neki. Bruckner Szigfrid lyukas szemfogát viszont sajnos nem tudja meggyógyítani. Nincs mese, el kell mennie a városba doktor Zirrzurrhoz, a fogorvoshoz. Mikkamakkáról és Vacskamatiról kiderül, hogy nagyon fontos munkát végeznek: hivatásos bárányfelhő-bodorítók. Végül egy költői versenyen kiderül, hogy ki írta az Anyám tyúkját, milyen állat az anakonda és mitől tud kimerülni egy kutyaól…

Nagy András

Egy macskaforma kis figura, fekete kalapban, piros ingben és nagy bakancsban (neve Mikkamakka) kézen fogja a történet krónikását, és együtt futnak el a Szomorúság elől – egyenesen a Négyszögletű Kerek Erdőbe. E felhőtlen derűtől éltetett édeni helyen jeles társaság várja őket: Bruckner Szigfrid, a parancsnoki természetű, hajdan nagy hírű oroszlán, Ló Szerafin, az ábrándos lelkületű kék paripa, Aromo nyúl, a nagyeszű, a szeleburdi Vacskamati és mások. A mesefüzér fölidézi kisebb-nagyobb viszontagságaikat és gyermekien bölcs filozofálgatásaikat.

Nagy András

Boszorkányok nélkül nem is létezne a mesék birodalma; szerepük azért nem lebecsülhető, hiszen azzal, hogy akadályozzák a mesehőst áhított célja elérésében, voltaképpen hozzájárulnak ahhoz, hogy megacélozódjon akaratereje, jelleme. Mivel a boszorkányság meglehetősen nagy szellemi erőt kívánó tevékenység, komoly előképzettséget igényel; ki lenne leginkább hivatott utódainak átadni a tudományt, mint Anya-Banya a lányainak? Lázár Ervin új kötetének meseregényében A legkisebb boszorkány – akárcsak két testvére – beül a boszorkánytanonc-padba, hogy figyelmesen meghallgassa édesanyja bűbájosságra oktató szavait. Ám mintha Amarilláról leperegne minden rossz, s nem annyira azért, mert „elvetemült”, inkább azért, mert szívét foglyul ejtette egy „földi” legény, Király Kis Miklós. Csakhogy a dalia Tündér Tercia kezére áhítozik. Mit tehet a csúnyácska, szeplős, vörös hajú kis boszorkány? Minden tehetségét latba vetve szolgálja a szerelmesek ügyét, magára vonva ezzel Anya-Banya haragját és átkát. Varázslatosan szép írás....

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Lázár Ervin meséje szegény Dzsoniról és Árnikáról, a bölcs Östör király lányáról szól. Dzsoninak meg kell vívnia egy boszorkával, hogy végül boldog lehessen, s közben gonosz varázslatok is történnek. Mellékesen megtudhatjuk, miért jó, hogy a hírhedt rablónak, Ipiapacsnak nagyszerű gömbérzéke van, valamint ki is az a Rézbányai Győző, és miért sértődik meg.

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Doktor Hertelendi Róbert, Öregapó seregélye nem mindennapi madár volt. A megtévesztésig híven tudta utánozni a szekérnyikorgást, a rigófüttyöt, kotkodácsolásával még a baromfiudvart is zavarba hozta. Kár, hogy egy tavaszon nem tért vissza, a gyerekeknek, Öregapó barátainak már nem volt szerencséjük megismerkedni vele. A meghitt beszélgetések, közös kirándulások során mégis sok érdekességet tudnak meg a madarak életéről. Arról, hogy miért nem szabad baglyot lőni, hogy valóban halálmadár-e a kuvik, arról, hogy messziről hogyan lehet megkülönböztetni egymástól a gólyát és a gémet, meg hogy mi történik, ha egy fészekbe véletlenül két kakukktojás kerül.

A kérdések írója: Pálfi Dénes

A könyvet ide kattintva is el tudod olvasni.